Egy hitelintézet véleménye a biztosíték célú vételi jog semmisségéről és ellenvéleményem

Egyik hitelintézet jogi állásfoglalását kaptam kézhez néhány napja egy konkrét ügyben a vételi jog biztosíték célú kikötésének semmisségéről. Tömören összefoglalva azt írták, hogy az ügyfél elfogadta a vételi jogot a szerződés aláírásakor, tehát a szerződés az ügyfél akaratát is tükrözi. Megjegyzik, hogy nem ütközik jogszabályba (Ptk. zálogjogi szabályaiba). Indoklás nincs. Ez idáig nem meglepő és nyilván a hitelező érdeke a semmisség vitatása, valamint jogi érveit sem köteles kifejteni.

Viszont a meglepő az, hogy a pénzintézet jogi véleményében iránymutatást ad a semmisség megállapításának eljárására. A Polgári Törvénykönyvünk úgy rendelkezik, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, és annak megállapításához külön eljárásra sincs szükség. A hitelező viszont felajánlja ügyfelemnek a polgári peres utat és még tájékoztatja is, hogy azt melyik helyi bíróság vagy törvényszék előtt kezdeményezheti. Kifejti azon véleményét, hogy akkor nem szükséges a peres út, ha a felek között a semmisség megítélésében egyező vélemény alakult ki. Ez ugyanúgy igaz, mint minden más esetben, amikor a felek között konszenzus van egy jogkérdésben. Ebben az esetben - kevés kívétellel - nem kell a bírósági utat igénybe venni.

Véleményem szerint abban viszont téved a hitelintézet, hogy ezt a pert a biztosíték célú vételi jog kötelezettjének (az adósnak) kellene kezdeményeznie. Vezessük le a vételi (opciós) jog érvényesítésének folyamatát:

1. A vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal létrehozza az adásvételi szerződést.
2. Ezzel még nem száll át rá a tulajdonjog, mert a magyar jog szerint ehhez a dolog jogszerű birtokba vétele is szükséges. A vételi jog gyakorlását jogszerűtlennek tartó adós nem köteles önként birtokba adni a dolgot.
3. A dolog csak úgy kerülhet a vevő birtokába - jögkövető magatartást feltételezve -, ha úgy nevezett dolog kiadása iránti pert indít, és abban a perben a bíróság jogerős ítéletében kötelezi az adóst a dolog átadására.
4. Nos ebben a perben az adós hivatkozhat a semmisségre, mely hivatkozásának remény szerint helyt is ad a bíróság.

Miért nem mindegy, hogy a pénzintézet vagy az adós indítja a pert? Ha az adós indítja, akkor neki kell a keresetlevél megírásával bajlódni, neki kell előlegezni a perilletéket, és neki kell a hitelező székhelye szerinti bíróságra menni. Ha viszont a hitelező indítja a pert, akkor mindezek a kölcsönt adóra hárulnak, és az adós saját lakóhelye, székhelye szerinti bíróságon, törvényszéken védekezhet “kényelmes” alperesi pozícióban.

Amennyiben Önt is érinti a korábban már részletesen bemutatott probléma, kérem keressen meg telefonon vagy e-mailben, hogy a megfelelő, jogilag helytálló választ küldhessünk a hitelező intézménynek.